�llampolg�rs�g n�met

Akt�v �vei 1991 - 2006

Csapata(i) Jordan, Benetton, Ferrari

Nagyd�jak sz�ma 250

Vil�gbajnoki c�mek 7

Gy�zelmek 91

Dobog�s helyez�sek 154

Els� rajtkock�k 68

Leggyorsabb k�r�k 76

Els� Nagyd�j 1991 Belga Nagyd�j

Els� gy�zelem 1992 Belga Nagyd�j

Utols� gy�zelem 2006 K�nai Nagyd�j

Utols� Nagyd�j 2006 Brazil Nagyd�j

A Forma–1 el�tt

�desapja k�m�ves, �desanyja egy kis talpon�ll� b�f� vezet�je volt. Az apa, Rolf Schumacher m�sod�ll�sban a kerpeni Wolfgang Graf Berghe von Trips gokart p�ly�n dolgozott fel�gyel�k�nt. Michael negyedik sz�let�snapj�ra kapta sz�leit�l els� gokartj�t �s a sz�guld�s azonnal kedvelt sz�rakoz�s�v� v�lt. 1975-ben – hat �vesen – �rte el els� jegyzett siker�t: a kerpeni gokart klub bajnoka lett. 1984-ben n�met junior bajnoki c�met szerzett gokartban, amelyet 1985-ben is megism�telt �s egy junior vil�gbajnoki m�sodik helyez�ssel is megtoldott. 1986-ban harmadik helyen v�gzett a n�met feln�tt gokart bajnoks�gban �s a feln�tt Eur�pa-bajnoks�gban. 1987-ben n�met bajnok �s Eur�pa-bajnok lett. M�r gokartos kor�ban tal�lkozott olyan k�s�bbi Forma–1-es ellenfelekkel, mint Mika H�kkinen vagy Heinz-Harald Frentzen.

1988-ban kezdett el aut�kkal versenyezni a n�met Forma–K�nig sorozatban. A bajnoks�g t�z futam�b�l kilencet megnyert, egyen a m�sodik helyen v�gzett. Ugyanebben az �vben hatodik helyet szerzett a n�met Forma–Ford 1600 bajnoks�gban (a 12 versenyb�l �ll� bajnoks�gban csak 10 futamon vett r�szt) �s m�sodik lett a Forma-Ford 1600 Eur�pa-bajnoks�gban (az 5 versenyb�l �ll� bajnoks�gban 4 verseny�n vett r�szt). Ebben az �vben tal�lkozott Willi Weberrel, aki egy n�met Forma–3-as csapat, a WTS csapatf�n�ke volt �s fiatal tehets�gek felkutat�s�val foglalkozott. Webernek egy es�s futamon t�nt fel Schumacher remek aut�kontrollja a vizes aszfalton �s 1989-re leszerz�dtette csapat�ba, valamint menedzsere lett a versenyz�nek.

Els� Forma–3-as szezonj�ban a n�met bajnoks�g harmadik hely�n v�gzett Karl Wendlinger �s Heinz-Harald Frentzen m�g�tt. Ut�bbival pontegyenl�s�ge volt (163 pont), el�bbi egy ponttal el�zte meg. Ugyanebben a szezonban elindult a h�res Maka�i Forma–3-as Vil�gkup�n is (amelyen a vil�g k�l�nb�z� Forma-3-as bajnoks�gainak legjobbjai m�rik �ssze tud�sukat). Az els� futamot megnyerte, a m�sodikban azonban kiesett.

1990-ben megnyerte a n�met Forma–3-as bajnoks�got �s a Maka�i Vil�gkup�t is, ahol Mika H�kkinen volt legnagyobb riv�lisa. N�h�ny h�ttel k�s�bb a Forma–3-as Fuji Kup�t is megnyerte �s a Maka�–Fuji dupl�z�ssal – ami el�tte m�g soha senkinek nem siker�lt - 30 ezer doll�ros p�nzjutalmat kapott.

Ugyanebben az �vben az 1989-es Forma–3-as bajnoks�g els� h�rom helyezettje, Wendlinger, Frentzen �s Schumacher lehet�s�get kapott arra, hogy r�szt vegyen a Mercedes-Benz pil�tak�pz� programj�ban, az �n. „junior programban”, amelynek c�lja az volt, hogy versenyz�ket neveljen ki arra az esetre, ha a stuttgarti gy�r besz�ll a Forma–1-be (ez 1993-ban t�rt�nt meg). A h�rom fiatal pil�ta a C-csoportos sportaut� vil�gbajnoks�gban vett r�szt a Sauber-Mercedesszel. Kilenc versenyt futottak a sorozatban, egy aut�t minden versenyen k�t pil�ta vezetett felv�ltva. A t�rzspil�ta a tapasztalt egykori Forma–1-es versenyz�, Jochen Mass volt, m�g a fiatalok futamr�l futamra v�ltott�k egym�st az oldal�n. N�gy futamon vett r�szt Massal, ebb�l egyen diszkvalifik�lt�k �ket, kett�n m�sodik helyet �rtek el, egyet pedig megnyertek (Mexik�v�ros). Wendlinger szint�n n�gy versenyt futott le Mass oldal�n �s az � kett�s�k is egy futamot nyert. Wendlinger �s � azonos ponsz�mmal a bajnoks�g �t�dik hely�n v�gzett, a Sauber-Mercedes pedig csapatvil�gbajnok lett. Frentzen csak egy versenyen indult, mivel ebben az �vben elhagyta a Mercedest �s leszerz�d�tt a Jordan Forma–3000-es csapat�hoz.

1991-ben m�r Wendlinger volt csapatt�rsa, a Sauber-Mercedes azonban rendk�v�l megb�zhatatlan volt. A fiatal kett�s nyolc futamb�l mind�ssze h�rmon �rt c�lba – igaz, ebb�l egyet megnyertek (Autopolis), egyen m�sodikak lettek, a Le Mans-i 24 �r�s versenyen pedig – ahol Schumacher futotta meg a verseny leggyorsabb k�r�t – Fritz Kreutzpointerrel kieg�sz�lve az �t�dik helyen v�geztek legjobb mercedesesk�nt.

1991-ben „vend�gszerepelt” a n�met t�raaut� bajnoks�gban, a DTM-ben �s a jap�n Forma–3000-ben is. A DTM-ben - ahol szint�n a Mercedes sz�neiben indult - az utols� futamon �tk�z�tt a bajnoki pontversenyben vezet� Johnny Cecott�val (BMW) �s ezzel �nk�ntelen�l is bajnokk� tette m�rkat�rs�t, Klaus Ludwigot. A jap�n Forma–3000-ben a sug�i futamon indult el �s a m�sodik helyen v�gzett.

 Bel�p� a Forma-1-be - Jordan

1991 v�g�n �gy t�nt, hogy a k�vetkez� �vben a Forma–3000-ben folytatja p�lyafut�s�t, de menedzsere, Willi Weber az egyik sportaut� futamon h�rt kapott arr�l, hogy a Jordan Forma–1-es csapat�nak versenyz�je, Bertrand Gachot Angli�ban b�rt�nbe ker�lt, mivel g�zspray-vel lef�jt egy taxisof�rt. A Mercedes junior programj�nak vezet�je, Jochen Neerpasch �s Willi Weber egy�tt szervezt�k meg, hogy tesztel�si lehet�s�get kaphasson a Jordant�l. A n�met versenyz� Silverstone-ban �lt el�sz�r Forma–1-es aut�ba �s a tesztel�sen r�gt�n leny�g�zte gyorsas�g�val a Jordan vezet�it. A d�nt�s megsz�letett: � indulhat a Belga Nagyd�jon Gachot helyettesek�nt.

B�r m�g sosem j�rt kor�bban a Spa-Francorchamps-i Forma–1-es p�ly�n (ezzel szemben menedzsere azt mondta a Jordannek, hogy igen) �s els� „�les bevet�se” el�tt mind�ssze egy Forma–1-es teszten vett r�szt, a Belga Nagyd�j id�m�r� edz�s�n m�gis a remek hetedik rajtkock�t szerezte meg �s t�bb, mint egy m�sodpercet vert tapasztalt csapatt�rs�ra, Andrea de Cesarisra. A versenyen azt�n kuplunghiba miatt 400 m�ter ut�n kiesett, az edz�seken ny�jtott teljes�tm�nye m�gis el�g volt ahhoz, hogy felfigyeljen r� a Benetton csapat �s a k�vetkez� futamt�l leszerz�dtesse.

A csapatv�lt�s k�r�lm�nyei meglehet�sen zavarosak voltak. A Jordan els� versenye el�tt al��ratott vele egy sz�nd�knyilatkozatot amely szerint a futam ut�n al� fog �rni egy szerz�d�st a Jordannel. A Mercedes junior programj�nak vezet�je, Jochen Neerpasch telefonon arra utas�totta, hogy a sz�nd�knyilatkozat sz�veg�t m�dos�tsa �s �gy �rja azt al�. Ekkor m�g mindig a Mercedes versenyz�je volt �s az � szolg�latai�rt, valamint n�mi p�nz�rt cser�be a stuttgarti gy�r rekl�mfel�letet kapott volna a Jordan aut�in. Mivel a Mercedesnek fizetnie kellett volna a Jordannek az�rt, hogy n�luk versenyezzen, nem akart�k, hogy a pil�ta hossz� t�vra elk�telezze mag�t az �r csapat mellett, k�l�n�sen annak t�kr�ben, hogy a Benetton fizetni is hajland� lett volna �rte, �gy a n�met pil�ta m�sodik verseny�t�l ut�bbi ist�ll�n�l folytatta p�lyafut�s�t.

Benetton

1991-ben �t versenyen vett r�szt a Benetton-Ford sz�neiben. Csapatt�rsa, a h�romszoros vil�gbajnok, Nelson Piquet volt, aki �t k�z�s id�m�r� edz�s�kb�l mind�ssze egyszer tudta megverni az �joncot. Ebb�l az �t futamb�l a n�met pil�ta egyszer az �t�dik, k�tszer a hatodik helyen v�gzett, k�tszer pedig kiesett.

1991 v�g�n Piquet visszavonult, hely�re a szint�n nagy tapasztalatokkal rendelkez� brit Martin Brundle ker�lt. 1992 m�sodik futam�n, Mexik�v�rosban �llhatott fel el�sz�r a Forma–1-es dobog�ra: a harmadik helyen v�gzett. A szezon 16 futam�b�l �sszesen nyolcszor ker�lt a p�diumra – egyszer, az es�s Belga Nagyd�jon, annak legfels� fok�ra. Els� teljes Forma–1-es szezonj�ban 53 ponttal a vil�gbajnoki pontverseny harmadik hely�n v�gzett a Williams-Renault-k m�g�tt, de Ayrton Senna (McLaren-Honda) el�tt.

1993-ban a Williams-Renault tov�bbra is a leger�sebb volt, �gy Alain Prost f�l�nyesen nyerte meg vele a vil�gbajnoks�got. Schumacher minden futamon dobog�ra �llt, amelyen c�lba �rt, �m h�t alkalommal kiesett (vezet�i hib�k �s m�szaki hib�k egyar�nt voltak az okok k�z�tt), �gy a szezon v�g�n 52 ponttal „csak” negyedik lett Prost, Senna (McLaren-Ford) �s Damon Hill (Williams-Renault) m�g�tt. Egy futamot nyert: az estorili Portug�l Nagyd�jat.

1994 – az els� vil�gbajnoki c�m

Az 1994-es szezont megel�z�en megv�ltozott n�h�ny szab�ly a Forma–1-ben – pl. betiltott�k az elektronkus pil�ta-seg�deszk�z�ket, az ABS-t �s a kip�rg�sg�tl�t -, amivel az volt a szab�lyalkot�k c�lja, hogy ism�t jobban el�t�rbe ker�ljenek a versenyz�i k�pess�gek. Egy m�sik fontos v�ltoz�s volt, hogy a h�romszoros vil�gbajnok, Ayrton Senna a Williams-Renault-hoz szerz�d�tt, s ennek a kett�snek sokan m�r el�re „odaadt�k” a vil�gbajnoki c�met.

Az els� k�t futamot - a Brazil Nagyd�jat �s a Csendes-�ce�ni Nagyd�jat - megnyerte, mik�zben riv�lisa, Senna nem szerzett pontot (az els� versenyen kip�rd�lt a m�sodik helyr�l, a m�sodikon pedig a rajtn�l h�tulr�l beleszaladt Mika H�kkinen �s kiesett).

1994 harmadik versenye, a San Marin�i Nagyd�j minden id�k egyik legtragikusabb Forma–1-es h�tv�g�jek�nt vonult be a sportt�rt�nelembe. Az egyik p�nteki szabadedz�sen Rubens Barrichello (Jordan) szenvedett s�lyosnak t�n�, de v�g�l is szerencs�s kimenetel� balesetet, m�snap pedig az osztr�k Roland Ratzenberger (Simtek) az id�m�r� edz�sen �let�t vesztette. A vas�rnapi futamon folytat�dott a tragikus sorozat: a hetedik k�rben Tamburello-kanyarban a vezet� poz�ci�ban l�v� Senna aut�ja kiszaladt a p�ly�r�l �s nagy sebess�ggel a betonkorl�tnak �tk�z�tt. Senna a k�rh�zba sz�ll�t�s ut�n belehalt s�r�l�seibe. A versenyt Schumacher nyerte meg. N�h�ny �r�val az eredm�nyhirdet�s ut�nig a pil�t�k �s a n�z�k nem �rtes�ltek Senna hal�lh�r�r�l.

Senna hal�la ut�n a Williams-Renault m�sik versenyz�je, az angol Damon Hill lett legnagyobb ellenfele. A n�met pil�ta Monte-Carl�ban megszerezte p�lyafut�sa els� pole poz�ci�j�t �s megnyerte a futamot. Barcelon�ban „csak” a m�sodik helyen v�gzett Hill m�g�tt – mivel a futam nagy r�sz�t �t�sben beragadt v�lt�val kellett megtennie. A k�vetkez� k�t versenyen, Montrealban �s Magny-Cours-ban ism�t nyert.

Ekkor m�r 66 pontja volt szemben Hill 29-�vel - Silverstone-ban azonban j�tt a fordulat: Schumacher a felvezet� k�rben megel�zte Hillt. Noha k�s�bb ism�t maga el� engedte az angolt, �t m�sodperces stop-and-go b�ntet�sre �t�lt�k, amit azonban csapatvezet�i utas�t�sra nem ment ki let�lteni a boxba. K�s�bb m�gis let�lt�tte �s a m�sodik helyen c�lba �rt Hill m�g�tt, �m az incidens miatt fekete z�szl�val kiz�rt�k a versenyb�l, s�t tov�bbi k�t futamt�l eltiltott�k. Mivel azonban a Benetton fellebbezett az �t�let ellen (amely fellebbez�st elutas�tottak), a b�ntet�s let�lt�s�re csak k�s�bb – az Olasz �s a Portug�l Nagyd�jon – ker�lt sor.

A Brit Nagyd�jat k�vet� N�met Nagyd�jon motorhiba miatt kiesett, a Magyar Nagyd�jon pedig nyert. Megnyerte az ut�na k�vetkez� Belga Nagyd�jat is, �m err�l a futamr�l is diszkvalifik�lt�k, mert a versenyb�r�s�g meg�llap�totta, hogy a Benetton alj�ra szerelt fen�klemez vastags�ga t�bb, mint egy millim�terrel kisebb a szab�lyosn�l. A Benetton azzal v�dekezett, hogy a fen�klemez akkor kopott le, amikor Schumacher egy alkalommal megp�rd�lt a r�z�k�v�n, de ezt a magyar�zatot nem fogadt�k el.

Ezut�n j�tt az Olasz �s a Portug�l Nagyd�j, amelyen nem vett r�szt (szakkomment�tork�nt m�k�d�tt k�zre a n�met RTL-en). Riv�lisa, Hill mindk�t futamot megnyerte, �gy h�tr�nya egy pontra cs�kkent Schumacherhez k�pest a pontversenyben.

A visszat�r�se ut�ni els� versenyt megnyerte a spanyolorsz�gi Jerezben, �m a kaotikus Jap�n Nagyd�jon csak m�sodik lett Hill m�g�tt, �gy a d�nt�s az utols� futamra maradt az ausztr�liai Adealaide-ben. Ezen a versenyen az �len haladt, amikor elk�vetett egy vezet�i hib�t, kiszaladt a p�ly�r�l �s nekikoccantotta aut�j�t egy betonfalnak. Amikor visszat�rt a p�ly�ra, Hill megpr�b�lta kihaszn�lni a pillanatnyi meging�st �s bel�l elmenni mellette, a k�vetkez� jobbkanyarban azonban �ssze�tk�ztek. Schumacher azonnal kiesett, m�g Hill tov�bb tudott menni. N�h�ny pillanattal k�s�bb az angol pil�ta a boxba hajtott, ahol meg�llap�tott�k, hogy az �tk�z�s k�vetkezt�ben elt�rt aut�ja els� ker�kfelf�ggeszt�se �s nem tud tov�bbmenni. A vil�gbajnoki c�m �gy Schumacher� lett.

1994-ben a 16 futamb�l csak 14-en vett r�szt, r�ad�sul ebb�l is k�tszer diszkvalifik�lt�k, m�gis nyolc versenyt nyert meg �s 92 pontot szerzett. Ezzel � lett a sport�g t�rt�net�nek els� – �s mindezid�ig egyetlen – n�met vil�gbajnoka.

1995 – a m�sodik vil�gbajnoki c�m

1995-re a Benetton lecser�lte a V8-as Ford motort ugyanarra a V10-es Renault-ra, amelyet a Williams is haszn�lt.

A szezon �jabb botr�nnyal indult, amikor a szezonnyit� Brazil Nagyd�jon �t �s David Coulthardot (Williams-Renault) kiz�rt�k szab�lytalan �zemanyag haszn�lata miatt. Mint kider�lt a Benettonnak �s a Williamsnek is �zemagyagot sz�ll�t� francia Elf c�g k�vette el a hib�t (csapatt�rsaikat csak az�rt nem z�rt�k ki, mert �k nem �rtek c�lba). A k�t csapat fellebbezett �s v�g�l az a d�nt�s sz�letett, hogy a versenyz�k az egy�ni vil�gbajnoks�gban megtartjatj�k eredm�ny�ket �s pontjaikat, �m a konstrukt�ri bajnoks�gba azok nem sz�m�tanak bele.

A Benetton 195-�s, a csapat 1995-�s aut�ja rendk�v�l nehezen kezelhet� aut� volt – ezt k�s�bb Gerhard Berger �s Jean Alesi is meger�s�tett�k, amikor �v v�g�n tesztelt�k azt. Ennek ellen�re kilenc futamot nyert ebben a szezonban �s �sszesen 102 ponttal f�l�nyesen megnyerte m�sodik vil�gbajnoki c�m�t. Jellemz� k�pe volt a szezonnak, hogy az id�m�r� edz�seket �ltal�ban a Williams versenyz�i, Hill �s Coulthard domin�lt�k, �m a versenyeken rendre � diadalmaskodott.

K�l�n�sen eml�kezetes volt a N�met Nagyd�j, ahol - a n�metek k�z�tt is - el�sz�r nyert hazai p�ly�n. A Belga Nagyd�jon a 16. helyr�l indulva mind�ssze n�h�ny k�r alatt el�re k�zd�tte mag�t �s egy v�ltozatos versenyen kem�ny csat�ban utas�totta maga m�g� Hillt �s gy�z�tt. A N�rburgringen szint�n fordulatos futamot l�thattunk, amelynek elej�n Hill-el egy k�r�n bel�l el�zt�k egym�st oda-vissza, majd a v�g�n a n�met versenyz� 12 k�r alatt 17 m�sodperces h�tr�nyt dolgozott le a vezet� Alesivel szemben �s egy kock�zatos, �m ann�l l�tv�nyosabb el�z�ssel utas�totta maga m�g� a Veedol-sik�nban, annak ellen�re, hogy azzal is n�velte volna el�ny�t a VB-pontversenyben, ha csak m�sodik helyen biztons�gosan c�lbaviszi az aut�t.

Ebben a szezonban is voltak �sszez�rd�l�sek Hillel. Az els� Silverstone-ban, amikor Hill megpr�b�lta megel�zni, �tk�ztek �s mindketten kiestek, a m�sodik Monz�ban, amikor a jap�n Taki Inou�t k�r�zt�k le, Hill k�s�n f�kezett �s h�tulr�l beleszaladt Schumacher Benettonj�ba. Ism�t mindketten kiestek.

A b�k�l�s pillanata volt azonban, amikor Hill a p�lya sz�l�r�l sportszer�en megtapsolta n�rburgringi teljes�tm�ny�t.

Ferrari

1996-ban elhagyta a Benettont �s az akkor gyeng�bb Ferrarin�l folytatta Forma–1-es p�lyafut�s�t. Az olasz csapat ugyan a sport leghagyom�nyosabb ist�ll�ja, �m akkor m�r 1979 �ta nem tudtak egy�ni vil�gbajnoks�got nyerni. A csapatf�n�k, Jean Todt m�r 1993-ban elkezdte az ist�ll� strukt�r�j�nak �jj�szervez�s�t �s Schumacher egy �jabb fontos eleme volt ennek az �p�tkez�snek. �gy tartott�k r�la, hogy rendk�v�li m�don k�pes motiv�lni, �szt�n�zni a k�r�l�tte l�v� munkat�rsakat �s igazi csapatember. A fejleszt�sek szempontj�b�l k�l�n�sen �rt�kes volt j� technikai �rz�ke �s az a k�pess�ge, hogy tapasztalatait megfelel�en is tudta kommunik�lni a m�rn�k�knek.

1996

Tiszt�ban volt vele, hogy 1996-ban nem fog a vil�gbajnoki c�m�rt k�zdeni, mert erre a Ferrari akkor m�g nem �rett meg. A John Barnard �ltal tervezett F310-es val�ban hib�s konstrukci�nak bizonyult, r�ad�sul nagyon megb�zhatatlan volt. A szezon tizenhat verseny�b�l �t alkalommal esett ki valamilyen m�szaki hiba miatt – Franciaorsz�gban p�ld�ul m�r a felvezet� k�rben megadta mag�t a motor, pedig az els� rajtkock�b�l indult volna. Ennek ellen�re a n�met pil�ta nyert h�rom versenyt – Barcelona, Spa-Francorchamps, Monza -, amelyek k�z�l k�l�n�sen az els� eml�kezetes. Ezen a szakad� es�ben t�rt az �lre �s �ri�si f�l�nnyel nyert. A monzai diadal �rzelmi szempontb�l jelentett �tt�r�st sz�m�ra �s az olasz Ferrari-szurkol�k (tifosi) kapcsolat�ban, akik addig meglehet�sen h�v�sen �lltak hozz�.

Els� Ferrari-szezonj�ban a vil�gbajnoks�g harmadik hely�n v�gzett a k�t Williams m�g�tt, 59 ponttal.

1997

1997-ben tov�bbi er�s�t�st kapott a Ferrari. Egy �vvel saj�t csapatv�lt�sa ut�n Rory Byrne f�m�rn�k �s Ross Brawn technikai igazgat� is k�vett�k a Benettont�l az olasz ist�ll�hoz. Legnagyobb ellenfel�nek ez�ttal Jacques Villeneuve bizonyult, aki 1996 elej�n �rkezett a Williams-Renault-hoz az amerikai IndyCar bajnokak�nt. Schumacher els� futam�t a szezon sor�n Monte-Carl�ban nyerte, majd ezt m�g n�gy diadal k�vette az �v v�g�ig (Montreal, Magny-Cours, Spa-Francorchams, Suzuka). A vil�gbajnoki c�m sorsa k�zte �s Villeneuve k�z�tt az utols� futamon, Jerezben d�lt el. A versenyt megel�z�en egy ponttal vezetett kanadai vet�lyt�rsa el�tt a pontversenyben. Az id�m�r� edz�sen �, Villeneuve �s Villeneuve csapatt�rsa, Heinz-Harald Frentzen ezredm�sodpercre azonos id�vel kvalifil�lt, de mivel k�z�l�k a kanadai futotta meg ezt az id�t els�k�nt, � indulhatott a pole poz�ci�b�l, � a m�sodik rajtkock�b�l, m�g Frentzen pedig a harmadikb�l.

A futam nagy r�sz�ben vezetett, �m az utols� ker�kcser�j�n�l egy rossz garnit�ra gumit kapott �s drasztikusan lelassult. Villeneuve ezt kihaszn�lta �s utol�rte a Ferrari pil�t�j�t, majd a 48. k�rben el�z�sre sz�nta el mag�t. Villeneuve beb�jt mell�, a n�met azonban befel� h�zta az aut�j�t, �gy �ssze�tk�ztek. Schumacher kiesett, Villeneuve pedig tov�bbment �s megnyerte a vil�gbajnoks�got.

A FIA (Nemzetk�zi Aut�mobil Sz�vets�g) ut�lag �t nevezte meg a baleset felel�sek�nt �s b�ntet�sb�l elvette az 1997-es szezonban szerzett �sszes pontj�t (78 pont), illetve a vil�gbajnoks�gban megszerzett m�sodik hely�t (a hivatalos statisztik�j�ba ugyanakkor tov�bbra is belesz�m�tanak az 1997-ben megszerzett pontok).

1998

1998-ban �jabb szab�lyv�ltoz�sokat vezettek be a Forma–1-ben. Ezek k�z�l a legl�nyegesebb az aut�k sz�less�g�nek 180 cm-ben val� maximaliz�l�sa volt, valamint a bar�zd�lt gumik bevezet�se az addig haszn�latos silck gumik helyett. Az �j szab�lyokhoz val� alkalmazkod�s a Williams addigi f�m�rn�k�vel, Adrian Newey-val er�s�t� McLaren-Mercedesnek siker�lt a legjobban. A Mika H�kkinen-David Coulthard pil�takett�ssel fel�ll� csapat Bridgestone gumikat haszn�lt, m�g a Ferrari maradt a Goodyear-n�l, �gy a szezon a gumigy�rt�k „h�bor�j�r�l” is sz�lt.

Az els� k�t futamot (Melbourne, Interlagos) H�kkinen nyerte, majd a harmadikon, Buenos Airesben visszav�gott. Imol�ban m�sodik lett Coulthard, majd Barcelon�ban harmadik a k�t McLaren m�g�tt. Monte-Carl�ban �tk�z�tt Alexander Wurz-cal (Benetton-Playlife), �gy csak a 10. helyen v�gzett, de azt�n sorozatban h�rom futamgy�zelem k�vetkezett Montrealban, Magny-Cours-ban �s Silverstone-ban. Ut�bbi els�s�ge arr�l marad eml�kezetes, hogy a boxban nyerte meg a versenyt, miut�n kiintett�k egy 10 m�sodperces „stop-and-go” b�ntet�sre s azt az utols� k�rben t�lt�tte le oly m�don, hogy �tszelte a c�lvonal boxutc�ban meghosszabb�tott r�sz�t. A McLaren ugyan �v�st ny�jtott be a t�rt�ntek miatt, de a vizsg�lat meg�llap�totta, hogy Schumacher b�ntet�se jogtalan volt (azt az�rt kapta volna, mert �ll�t�lag s�rga z�szl� alatt k�r�zte le Wurzot, �m mindk�t versenyz� azt nyilatkozta, hogy nem l�ttak s�rga z�szl�t), �gy v�g�l t�r�lt�k a b�ntet�s�t �s hivataloss� tett�k futamgy�zelm�t.

Az Osztr�k Nagyd�jon a harmadik, a N�met Nagyd�jon pedig az �t�dik helyet szerezte meg – mindk�t futamot H�kkinen nyerte, �gy a finn el�nye a Magyar Nagyd�j el�tt 16 pont volt vele szemben a VB-pontversenyben. A hungaroringi futam nagy taktikai csat�t hozott, amelyet egy h�rom boxki�ll�sos taktik�val a megnyert. H�kkinen ez�ttal csak hatodik lett, �gy el�nye h�t pontra cs�kkent a pontversenyben.

A Spa-Francorchamps-i Belga Nagyd�jon mind H�kkinen, mind � kiesett – ut�bbi f�l�nyesen vezetett az es�versenyen, amikor az el�tte halad�, lek�r�z�tt David Coulthard hirtelen felemelte a l�b�t a g�zped�lr�l �s a rossz l�t�si viszonyok miatt Schumacher h�tulr�l beleszaladt. A soron k�vetkez� Olasz Nagyd�jat azonban megnyerte, H�kkinen a negyedik helyen v�gzett rajta, �gy k�t versennyel a szezon v�ge el�tt pontegyenl�s�g alakult ki a k�t VB-es�lyes k�z�tt. A n�rburgring Eur�pa Nagyd�jon H�kkinen tett szert el�nyre gy�zelm�vel – m�g a n�met m�sodik lett.

Az utols� futamon d�lt el minden. Nyernie kellett �s abban rem�nykednie, hogy H�kkinen legfeljebb harmadik lesz. A pole poz�ci�t ugyan megszerezte, �m a rajtn�l aut�ja leragadt a rajtr�cson, ami miatt az utols� rajtkock�b�l kellett nekiv�gnia a futamnak. Ezzel minim�lisra cs�kkentek az es�lyei. A futam sor�n ugyan el�re k�zd�tte mag�t eg�szen a harmadik helyig, �m ekkor defektet kapott �s v�gleg ki�llni k�nyszer�lt a versenyb�l. H�kkinen lett a vil�gbajnok kereken 100 pontj�val, � a m�sodik helyen v�gzett 86 ponttal.

1999

1999-ben is folytat�dott a H�kkinen-Schumacher p�rharc – �m csak a Brit Nagyd�jig. Addig a n�met pil�ta k�t versenyt nyert (Imola, Monaco), �m Silverstone-ban egy pillanat alatt v�get �rt a hajsza, amikor Schumacher f�khiba miatt kiszaladt a Stowe-kanyarban �s 107 km/h-s sebess�ggel front�lisan a gumifalba csap�dott. S�pcsont �s sz�rkapocs-csont t�r�st szenvedett a jobb l�b�ban �s ennek k�vetkezt�ben a k�vetkez� hat futamon nem vehetett r�szt. Vil�gbajnoki es�ly�t ezzel elvesztette, a csata csapatt�rsa, Eddie Irvine �s H�kkinen k�z�tt folyt tov�bb.

K�t versennyel a szezon v�ge el�tt, a Malajziai Nagyd�jon t�rt vissza, ahol f�l�nyes pole poz�ci�t szerzett, majd mindent megtett csapatt�rsa, a VB-es�lyes Irvine gy�zelm��rt (k�tszer elengedte, r�ad�sul H�kkinent is feltartotta), s a tervet siker�lt is kivitelezni: Irvine nyert, Schumacher m�sodik lett, H�kkinen harmadik. A futamot k�vet�en azonban mindk�t Ferrarit diszkvalifik�lt�k, mert �gy tal�lt�k, hogy az aut�k oldals� l�gterel�je nem felel meg a szab�lyoknak. K�s�bb a FIA p�rizsi meghallgat�s�n meg�llap�tott�k, hogy az elt�r�s m�rt�ke bel�l volt az �gynevezett toleranciak�sz�b�n, �gy a kett�s gy�zelmet m�gis megtarthatta a Ferrari.

Az utols� versenyen, Suzuk�ban ism�t az els� rajtkock�b�l indult, �m a rajtn�l H�kkinen elment mellette �s megnyerte a versenyt, �gy megszerezte m�sodik vil�gbajnoki c�m�t. A konstrukt�r�k k�z�tt azonban a Ferrari diadalmaskodott. � maga 44 ponttal a bajnoks�g �t�dik hely�n v�gzett.

2000 – a harmadik vil�gbajnoki c�m

A 2000-es szezon h�rom gy�zelemmel indult, majd Silverstone-ban egy harmadik hely k�vetkezett a k�t McLaren-pil�ta, David Coulthard �s Mika H�kkinen m�g�tt. Az �vnek az els� n�h�ny futam�n Coulthard er�sebbnek t�nt H�kkinenn�l, de azt�n az �v el�rehaladt�val a finn ism�t fel�lkerekedett csapatt�rs�n. H�kkinen az �t�dik versenyen, Barcelon�ban aratta els� futamgy�zelm�t a szezon sor�n, m�g Schumachernek a verseny k�zben defektje volt, s egy nem tervezett ker�kcsere miatt csak az �t�dik helyen v�gzett. A n�rburgrini es�versenyen ism�t nyerni tudott H�kkinen el�tt. Ezut�n egy balszerencs�s id�szak k�vetkezett a n�met sz�m�ra: a k�vetkez� �t versenyen n�gyszer esett ki: Monac�ban a felf�ggeszt�s meghib�sod�sa miatt vezet� poz�ci�b�l, Magny-Cours-ban motorhiba miatt, Zeltwegben �s Hockenheimban pedig egyar�nt rajtbaleset k�vetkezt�ben. Montrealban ugyan nyerni tudott, m�gis a sorozatos kies�sek azt eredm�nyezt�k, hogy a Magyar Nagyd�jra rendk�v�l szoross� v�llt az �ll�s a vil�gbajnoki pontversenyben k�zte, valamint H�kkinen �s Coulthard k�z�tt: neki 56 pontja volt, a k�t McLaren-pil�t�nak pedig 54-54.

A hungaroringi futamot H�kkinen nyerte, �gy �tvette a vezet�st a pontversenyben, majd Spa-Francorchamps-ban �jabb gy�zelm�vel m�r hat pontra n�velte azt. Monz�ban azonban visszav�gott �s nyert finn vet�lyt�rsa el�tt, �gy H�kkinen el�nye ism�t k�t pontra fogyott. Az els� Amerikai Nagyd�jat megnyerte, H�kkinen kiesett, �gy �jra fordult a kocka �s k�t versennyel a szezon v�ge el�tt Schumacher tett szert nyolc pontos el�nyre a pontversenyben.

A vil�gbajnoks�g a suzukai Jap�n Nagyd�jon d�lt el. A pole poz�ci�t szerezte meg, de a rajtot a m�sodik helyr�l indul� H�kkinen nyerte, �gy az �lre �llt. A k�t vil�gbajnoki es�lyes nagy csat�t v�vott egym�ssal, amelyben a t�bbieket – bele�rtve csapatt�rsaikat is - messze maguk m�g�tt hagyt�k, �m egym�ssal sok�ig nem b�rtak. Kettej�k sorrendje az els� boxki�ll�saik ut�n sem v�ltozott: H�kkinen tov�bbra is az �len maradt. Ekkor kiss� szemerk�lni kezdett az es�, a n�met pedig az addigin�l szorosabban „tapadt” Hakkinenre. A d�nt� momentum a 37. k�rben �rkezett el: H�kkinennek ekkor kellett kimennie m�sodik ker�kcser�j�re, Schumacher azonban tov�bbi h�rom k�rig kint tudott maradni saj�t m�sodik boxki�ll�sa el�tt. M�sodik boxki�ll�sa ut�n H�kkinen el� tudott vissza�llni, s ezzel eld�lt a verseny �s a vil�gbajnoks�g is: az �v� lett mindkett�.

Az �v utols� futam�n, a Malajziai Nagyd�jon m�r „csak” a konstrukt�ri vil�gbajnoki c�m volt a t�t, amelyet Schumacher �s Barrichello kett�s gy�zelm�vel szint�n a Ferrari h�d�tott el. �sszesen 108 pontot szerzett �s kilenc versenyt nyert a 2000-es szezon sor�n. Mika H�kkinen 89 ponttal lett m�sodik.

 2001 – a negyedik vil�gbajnoki c�m

A 2001-es szezon �jabb Schumacher-H�kkinen csat�t �g�rt, �m ez v�g�l nem v�lt val�ra. A Ferrari – �s k�l�n�sen Schumacher – domin�lta az �vet, a McLarenn�l pedig ez�ttal Coulthard volt az er�sebb �s egy ideig tartotta is a l�p�st vele a pontversenyben. J�l ment az �ccs�vel, Ralf Schumacherrel �s az 1999-es amerikai CART-bajnokkal, Juan Pablo Montoy�val fel�ll� BMW-Williams is, �m m�gis f�l�nyesen nyerte a vil�gbajnoks�got, s m�r �t futammal a szezon v�ge el�tt, a Magyar Nagyd�jon bebiztos�totta c�m�t. Az �v sor�n �sszesen 123 pontot szerzett �s kilenc versenyt nyert (Melbourne, Sepang, Barcelona, Monte-Carlo, N�rburgring, Magny-Cours, Hungaroring, Spa-Francorchamps, Suzuka). A m�sodik helyezett, David Coulthardnak 65 pontja volt a szezon v�g�n.

2002 – az �t�dik vil�gbajnoki c�m

A Ferrari tov�bb er�s�d�tt �s a 2002-es szezonban egy�rtelm�en domin�ns aut� volt az �v�k. �sszesen tizenegy versenyt nyert (Melbourne, Interlagos, Imola, Barcelona, Zeltweg, Montreal, Silverstone, Magny-Cours, Hockenheim, Spa-Francorchamps. Suzuka) �s 144 pontot szerzett. A bajnoks�g m�sodik hely�n csapatt�rsa, Rubens Barrichello v�gzett 77 ponttal.

A szezonra n�mileg �rny�kot vetett az a t�ny, hogy a zeltwegi Osztr�k Nagyd�jon a Ferrari utas�totta az addig �len halad� Barrichell�t arra, hogy engedje maga el� Schumachert, amit azt�n a m�dia �s a k�zv�lem�ny �lesen b�r�lt. K�s�bb ugyan „visszaadta” Barrichell�nak ezt a versenyt (Indianapolis), �m azt a mozzanatot is hasonl�an sok b�r�lat �rte.

�t�dik vil�gbajnoki c�m�t m�r h�t versennyel a szezon v�ge el�tt, a franciaorsz�gi Magny-Cours-ban bebiztos�totta, s ezzel be�ll�totta Juan Manuel Fangio addigi rekordj�t a vil�gbajnoki c�mek sz�m�t illet�en.

 2003 – hatodik vil�gbajnoki c�m

2003-ban jelent�s szab�lyv�ltoz�sok t�rt�ntek a Forma–1-ben – ezek k�z�l a legjelent�sebb az „egyk�r�s” id�m�r� edz�s bevezet�se, valamint a pontrendszer megv�ltoz�sa volt. Az eddigi ponteloszt�s most 10-8-6-5-4-3-2-1-re v�ltozott.

Ez a szezon j�val „d�c�g�sebben” indult a Ferrari sz�m�ra, mint a kor�bbiak: negyedik lett Melbourne-ben, hatodik Spenagban, Interlagosban pedig kiesett, miut�n kics�szott egy v�z�tfoly�son.

A San Marin�i Nagyd�jon nyerte els� futam�t az �vben – �m ez egy szomor� gy�zelem volt, ugyanis azon a napon halt meg �desanyja. A soron k�vetkez� futamokon Barcelon�ban �s Zeltwegben szint�n nyerni tudott, Monte-Carl�ban harmadik lett, majd Montrealban ism�t nyert. Ezt egy gyeng�bb sorozat k�vette: N�rburgring �t�dik hely, Magny-Cours harmadik hely, Silverstone negyedik hely, Hockenheim hetedik hely, Hungaroring nyolcadik hely. Mindez �sszef�gg�sbe volt hozhat� azzal a jelens�ggel, hogy a Bridgestone gumik meglehet�sen gyeng�n teljes�tettek melegebb aszfalton a riv�lis Michelinhez k�pest, r�ad�sul vezet�si st�lusa miatt m�g a Bridgestone abroncsok k�z�l is sokszor a lassabb kem�ny kever�ket tett�k fel, m�g csapatt�rsa mehetett l�gyabb gumikon.

A Magyar Nagyd�jat k�vet�en a FIA felfedezte, hogy a Michelin abroncsainak fut�fel�lete verseny k�zben a nyom�s hat�s�ra sz�lesebb� v�lik a megengedettn�l. A francia gumigy�rt� egy kiskaput haszn�lt ki a szab�lyokban, �gy addigi eredm�nyeiket nem semmis�tett�k meg, de megtiltott�k nekik, hogy a sz�ban forg� gumit�pust a k�vetkez� futamokon bevess�k.

A vil�gbajnoki pontverseny �ll�sa egy�bk�nt ekkor rendk�v�l szoros volt: az �len �llt 72 ponttal a 71 pontos Juan Pablo Montoya (BMW-Williams) �s a 70 pontos Kimi R�ikk�nen (McLaren-Mercedes) el�tt.

Monz�ban valamennyire n�velni tudta el�ny�t azzal, hogy nyert Montoya, Barrichello �s R�ikk�nen el�tt, de a bajnoks�g m�g mindig nagyon ki�lezett volt (Schumacher: 82 pont, Montoya 79 pont, R�ikk�nen 75 pont).

Az Amerikai Nagyd�j d�nt� fontoss�g�nak bizonyult. Csak a hetedik helyen kvalifik�lta mag�t, m�g R�ikk�nen az els�n, �m a versenyen eleredt az es� �s ez kedvezett a n�met versenyz�nek, valamint a Bridgestone-gumiknak. Nyert R�ikk�nen el�tt, m�g a hatodik helyen c�lba �r� Montoya elvesztette es�ly�t a vil�gbajnoki c�mre.

A d�nt�s k�zte �s R�ikk�nen k�z�tt az utols� versenyre maradt, a Jap�n Nagyd�jra. A v�ltoz�kony id�j�r�s �ltal nagyban befoly�solt id�m�r� edz�sen a 14. helyen kvalifik�lta mag�t, m�g R�ikk�nen a nyolcadikon. A n�met versenyz� egy sz�m�ra meglehet�sen mozgalmas versenyen a nyolcadik helyen �rt c�lba, m�g finn vet�lyt�rsa a m�sodikon mely hatodik vil�gbajnoki c�m�t jelentette, amivel imm�r egyed�lik�nt minden id�k legsikeresebb Forma–1-es pil�t�ja lett. A Ferrari versenyz�je 93 pontot szerzett, m�g R�ikk�nen 91-et. Nagyobb volt a k�l�nbs�g a futamgy�zelmek ter�n: m�g � hat versenyt nyert, addig R�ikk�nen egyet.

2004 – a hetedik vil�gbajnoki c�m

A szoros csat�t hoz� 2003-as szezon ut�n 2004-ben domin�ns �v k�vetkezett a Ferrari sz�m�ra. Tizennyolc futamon �sszesen tizenh�rom alkalommal szelte �t els�k�nt a c�lvonalat (Melbourne, Sepang, Manama (Bahrein), Imola, Barcelona, N�rburgring, Montreal, Indianapolis, Magny-Cours, Silverstone, Hockenheim, Hungaroring, Suzuka). A vil�gbajnoki c�met m�gis egy m�sodik hellyel biztos�totta be a belgiumi Spa-Francorchamps-ban a Ferrari t�rt�net�nek 700. Forma–1-es verseny�n.

A szezon sor�n �sszesen 148 pontot gy�jt�tt – a m�sodik helyezett Rubens Barrichell�nak 114 pontja volt.

2005

2005-ben �jabb jelent�s szab�lyv�ltoz�sokat hoztak a Forma–1-ben. A legfontosabb az a gumiszab�ly volt, melynek �rtelm�ben a versenyz�knek egy garnit�ra gumival kellett v�gigfutnia az id�m�r� edz�seket �s a teljes versenyt�vot, valamint a motorszab�ly, amely szerint egy hajt�m�nek k�t versenyh�tv�g�t kellett kib�rnia. A rajtsorrendr�l az els� hat futamon k�t „egyk�r�s” id�m�r� edz�s d�nt�tt (egy szombaton, egy vas�rnap), �m a n�rburgringi Eur�pa Nagyd�jt�l kezdve a n�z�k �s a m�dia �ltal�nos el�gedetlens�ge miatt elt�r�lt�k a vas�rnapi id�m�r�t.

A Ferrari j�val gyeng�bb volt, mint az el�z� �vekben �s Schumacher is elk�vetett n�h�ny hib�t. Alapvet�en m�gis �gy t�nt, hogy az a t�ny okozza a legt�bb probl�m�t, hogy a Bridgestone-gumik kev�sb� j�l alkalmazkodnak az �j gumiszab�lyhoz, mint a Michelin abroncsok. Fokozta a probl�m�t, hogy a Bridgestone-nak a Ferrarin k�v�l m�r csak k�t kis csapat, a Jordan �s a Minardi volt a partnere, �gy j�val kevesebbet tudt�k a gumikat tesztelni, mint a h�t Michelin-ist�ll� egy�tt. A szezon sor�n egyetlen futamgy�zelmet aratott, m�ghozz� a „csonka” Amerikai Nagyd�jon, amelyen a Michelin csapatai nem �lltak rajthoz, mivel abroncsaik nem voltak biztons�gosak a h�res ov�l-kanyarban. A n�met pil�t�nak ezen k�v�l egy pole poz�ci� (Hungaroring) �s h�rom m�sodik hely (Imola, Montreal, Hungaroring) volt a legnagyobb sikere a szezon sor�n. A vil�gbajnoki pontversenyben v�g�l a harmadik helyen v�gzett Fernando Alonso (Renault) �s Kimi R�ikk�nen (McLaren-Mercedes) m�g�tt �sszesen 62 ponttal.

Mag�n�let

N�s, k�t gyermek �desapja. Feles�g�t, Corinna Betscht (sz�l.: 1969. m�rcius 2., Halver/N�metorsz�g) 1995. augusztus 1-j�n vette el Kerpen-Mannheimban, egyh�zi esk�v�j�ket augusztus 5-�n tartott�k Bonnban. Gina-Maria nev� l�nyuk 1997. febru�r 20-�n, Mick nev� fiuk 1999. m�rcius 22-�n sz�letett. A csal�d a sv�jci Vufflens-le-Chateau-ban �l, a Genfi-t� partj�n.

Az UNESCO nagyk�vete

Az UNESCO speci�lis nagyk�vete �s ebben a min�s�g�ben olyan projekteket ind�tott �tj�ra, mint egy iskola l�trehoz�sa Szeneg�lban, egy klinika fel�p�t�se Szarajev�ban �s egy utcagyerekekekt felkarol� k�zpont� Peruban. Szerepv�llal�s��rt 2002-ben az UNESCO „A sport bajnoka” c�met adom�nyozta neki.

 D�jak

K�tszer nyerte el a Laureus �v Sportol�ja c�met (2002, 2004), amely egy nemzetk�zi d�j �s amelyet a sport Oscar-d�j�nak is neveznek. 2001-ben, 2003-ban �s 2005-ben is jel�lt�k a d�jra - enn�l t�bb jel�l�st m�g egy sportol� vagy csapat sem kapott.

Haz�j�ban, N�metorsz�gban k�t alkalommal - 1995 �s 2004 - v�lasztott�k az �v sportol�j�v�.

'2006'"A vil�g legnagyobb alkesze" c�m amit szoros csat�ban Kimi Raik�nnen el�tt nyert.

A filmvil�gban

2006 m�rcius�ban bejelentett�k, hogy egy r�vid epiz�dszerep erej�ig felt�nik az "Asterix az Olimpi�n" c�m� francia-spanyol-n�met koprodukci�ban k�sz�l� filmben, melynek egyik f�szerepl�je a francia G�rard Depardieu lesz. Schumacheren k�v�l olyan sportol�kat l�thatunk majd a filmben, mint Zinedine Zidane vagy David Beckham.

Ezen k�v�l a Verd�k c�m� amerikai anim�ci�s filmben k�lcs�n�zte a hangj�t a "Michael Schumacher Ferrari" nev� karakternek. A filmben rajta k�v�l olyan aut�versenyz�k hangj�n sz�lalnak meg a karakterek, mint Mario Andretti, Darrell Waltrip vagy Dale Earnhardt Jr, de v�llalt benne szinkron szerepet Paul Newman sz�n�sz is, aki jelenleg csapatvezet� az amerikai ChampCar versenysorozatban.

Becenevek

Sokszor nevezik "Schuminak" - a m�di�ban is -, vagy �ppen "Schuey-nak" angol nyelvter�leten.A "Schummy" is gyakori megnevez�se.