Damon Graham Devereux Hill, Londonban sz�letett 1960. szeptember 17-�n, a k�tszeres Forma 1-es vil�gbajnok, Graham Hill fiak�nt. Fiatal kor�ban a Haberdashers-i 'Aske' Fi�iskola di�kja. Damon Hill versenyz�i p�lyafut�s�t motoroz�ssal kezdte, amelyet csak 1984-ben v�ltotott �t az egy�l�ses aut�versenyz�sre. Ezut�n lassan bizony�tani kezdett a Formula Fordban, majd a Forma 3-ban �s Formula 3000-ben. Az alkalmank�nti hihetetlen gyorsas�g�t, �s prec�zs�g�t eml�tett�k ekkor a szak�rt�k el�nyk�nt sz�m�ra. Ennek ellen�re soha sem nyert vil�gbajnoki c�met Forma 3000-ben, pedig legal�bb 5 alkalommal is vezette a pontversenyt.

Damon Hill a Williams F1 csapat versenyz�jek�nt Montreal-ban, 1995-ben

Hill 1992-ben robbant be a Forma 1 �let�be, a Brabham csapat versenyz�jek�nt, hogy teljes�tsen 2 szezonk�zi nagyd�jat. Hill ekkor m�r tesztpil�tai �ll�ssal rendelkezett – az ekkori egyeduralkod� – a Williams-Renault csapatn�l, �s amikor Nigel Mansell �gy d�nt�tt, hogy p�lyafut�s�t az IndyCarsban folytatja tov�bb, akkor a csapat leigazolta �t, hivatalos versenyz�nek is 1993-ban. Hill m�r ekkor bebizony�totta, hogy k�pes felvenni a versenyt a n�gyszeres vil�gbajnok, Alain Prostal, aki ekkor csapatt�rsa volt. �gy, bebiztos�totta hely�t csapat�n�l, Martin Brundle-el szemben, aki ekkor harcolni pr�b�lt a Williams m�sik pil�tai �l�s��rt Hill-lel. Sok balszerencse ut�n Hill, az els� teljes Forma 1-es szezonja v�g�re 3 futamgy�zelmet �s 2 els� rajtkock�t dat�lt. �gy az els� m�sodik-gener�ci�s pil�ta lett a Forma 1 t�rt�net�ben. Az, hogy Prost volt a csapatt�rsa bizony�that�an a pil�ta el�ny�re v�lt, �s �gy ennek hat�s�ra Hill sok tapasztalatot gy�jthetett a francia professzort�l.

1994-ben a n�hai h�romszoros vil�gbajnok, Ayrton Senna csatlakozott Hill csapat�hoz, a Williamshez. A szezon el�tti tal�lgat�sok mind Senna �jabb vil�gbajnoki gy�zelm�t j�solt�k, de ez a brazil imolai tragikus hal�l�val meghi�sult. �gy Hill hirtelen a csapat els� sz�m� pil�t�jak�nt tal�lta mag�t, nagyszer� aut�j�val. Barcelon�ban lend�lt �t �rzelmi holtpontj�n, �s elhat�rozta, hogy e tragikus �v ellen�re � fogja elh�d�tani a vil�gbajnoki c�met. �gy ebben az �veben, p�ld�ul megynyerte azt a Brit nagyd�jat, amit �desapja �lete sor�n soha sem tudott megnyerni. Hill megpr�b�lt mindent megtenni a c�m �rdek�ben, de az utols� nagyd�jon, Adelaide-ben elvesztette a lehet�s�g�t, hogy vil�gbajnok legyen. Ekkor Michael Schumacherrel ker�lt �sszet�z�sbe, aki a nagyd�j sor�n - egy megcs�sz�s k�vetkezt�ben - elhagyta a p�ly�t �s �sszet�rte kocsij�t, a n�met szerencs�j�re vissza tudott j�nni a p�ly�ra. Ennek k�vetkezt�ben Hillt folyamatos nyom�s alatt tartotta, akivel egy v�letlen kanyar ut�n �ssze�tk�ztek. �gy Hill is �s Schumacher is kiesett, �s Schumacher a 1 pontos el�ny�t kihaszn�lva lett az ez �vi vil�gbajnok.

Hill magabiztos volt, �s b�zott az 1995-�s vil�gbajnoki c�m gy�zelm�ben. Hill csapata, a Williams, term�szetesen harcolt a csapat vil�gbajnoki c�m��rt is, az 1994-ben m�r sikeresen legy�z�tt Benetton-nal. A csapat tagja volt m�g Hill mellett, a fiatal David Coulthard, aki mellett � most els� sz�m� pil�t�nak �rezhette mag�t. A szezon Hill sz�m�ra el�g rosszul kezd�d�tt, mert Braz�li�ban egy mechanikai probl�ma miatt kocsija felfordult, de a Schumacher bakijai miatt szerzett csom� gy�zelemmel vezette a vil�gbajnoki pontversenyt �s meg szerette volna nyerni a vil�gbajnoki c�met. De ekkor a versenynek m�g nem volt v�ge. Schumacher legjobb form�j�t hozva megv�dte a vil�gbajnoki c�m�t 1995-ben is, k�t versennyel az �v v�ge el�tt, �s hogy a helyzet m�g rosszabb legyen a Williams is elvesztette az 1994-ben m�g uralt csapat vil�gbajnoki c�met. Hill ebben az �veben (1995) rengeteg nagy hib�t k�vetett el, ami miatt Frank Williams elgondolkozott azon, hogy lecser�li �t Heinz-Harald Frentzenre. Ez Hill szerencs�j�re nem t�rt�nt meg �s megsz�letett a megegyez�s - m�g egy �vre - a csapat �s Hill k�z�tt, ami egy utols� bizony�t�si lehet�s�get adott a versenyz� sz�m�ra.

1996-os �v egy�rtelm�en Hill malm�ra hajtotta a vizet: a Williams volt a mez�ny leggyorsabb aut�ja �s Hill �gy k�pes lehett a kiv�l� csapatt�rs�val, Jacques Villeneuve-vel (aki ekkor els� �v�t t�lt�tte a Forma 1-ben), a csapatvil�gbajnoki c�m elh�d�t�s�ra is, az egy�ni vil�gbajnoki c�me mellett. �gy � v�lt az els� m�sodik-gener�ci�s vil�gbajnokk�, apja r�v�n. Ebben az �vben �sszesen 8 gy�zelmet szerzett �s az id�m�r� edz�sek sor�n soha sem hagyta el az els� rajtsort. Hill kifejezetten �lvezte karrierje legjobb �v�t, b�r egy kisebb hib�t elk�vetett: Monac�ban, ott ahol �desapja kifejezetten a versenyek uralkod�ja volt, ez �vben nem tudott gy�zelmet aratni vezet� poz�ci�b�l, technikai probl�m�i miatt. Egy�bk�nt ez ut�bbi versenyt ekkor Olivier Panis nyerte, aki ekkor aratta �lete els� �s utols� nagyd�j gy�zelm�t. Annak ellen�re, hogy vil�gbajnok lett, tov�bb� a szurkol�k �s a m�dia hat�sa ellen�re a Williams elbocs�jtotta �t �s Frentzen-nel helyettes�tette.

Mint vil�gbajnok Hill rendk�v�l keresett lett, de ennek ellen�re egy kis csapathoz, Arrows-hoz szerz�d�tt. Az 1997-es c�mv�d�se sikertelen volt Villeneuve-vel szemben, mert a kocsija versenyk�ptelen volt, ennek ellen�re az�rt siker�lt pontokat gy�jtenie. Els� pontj�t Silverstone-ban szerezte meg, m�g ezzel a kocsival a szinte csod�latra m�lt� eredm�ny�t, a m�sodik hely�rt j�r� 6 pontot Magyarorsz�gon siker�lt neki begy�jtenie. Ez volt sz�m�ra az �v f�nypontja. Annak ellen�re, hogy Villeneuve nyerte a versenyt, Hill egy csod�latra m�lt� versenyz�st tudott bemutatni a Bridgestone abroncsainak k�sz�nhet�en, amelyek t�k�letesen m�k�dtek. K�zel a v�g�hez, sajnos Hill rem�nyei a 10 pontt�l elsz�lltak, mert a kocsij�ban a csavaral�t�t elsz�llt, �gy a sz�lsebes Villeneuve k�nnyed�n megnyerhette a versenyt �s Hillnek �gy csak a m�sodik hely jutott, ami az�rt �gy is csod�latra m�lt�. Az �v v�gen elhagyta a TWR-Arrows csapatot, es h�rbe hozt�k t�bbek k�z�tt a McLarenn�l is, de v�g�l Eddie Jordan ist�ll�j�t a Jordan GP-t v�lasztotta.

1998-ban els� nyilatkozataiban azt mondta, hogy az�rt j�tt a Jordanhez, hogy nyerjen, ami f�leg az �v els� fel�t figyelembe v�ve elegg� elhamarkodott kijelent�snek t�nt, semmi sem akart az angol vil�gbajnoknak �sszej�nni. A j�g Hockenheimben t�rt meg, ahol egy 4. hellyel rukkolt el�, majd Magyarorszagon, egykori sikerei helysz�n�n ezt meg tudta ism�telni. A csoda 1998-ban a Belga GP-n j�tt el. Az id�m�r�n a 3. helyet szerezte meg �s kedvez� poz�ci�ja miatt nem keveredett bele az eml�kezetes rajtbalesetbe, �gy az �jraind�tott rajtn�l az els� helyen tal�lta mag�t, mikor is Mika H�kkinen ism�t kics�szott, ez�ttal v�g�rv�nyesen. Schumacher megel�zte, de m�g �gy is dobogon volt. Azonban az eml�kezetes Schumacher-Coulthard �tk�z�s ut�n m�r semmi nem akad�lyozhatta meg abban, hogy megnyerje 22. versenyet, amely a Jordan GP els� gyozelme is volt egyben, mindj�rt kett�s siker, mivel Ralf Schumacher Hill csapatt�rsa a m�sodik helyen v�gzett. Monz�ban �s Suzuk�ban is tudott pontokat szerezni. Az �v v�gen a Jordan a negyedik lett a konstrukt�r�k k�z�tt, mig Hill a hatodik helyen z�rt, ami sz�p teljes�tm�nynek mondhat�.

1999-ben nagy rem�nyekkel v�gott neki a szezonnak, de �rny�ka volt sajnos r�gi �nmag�nak, nem tudta visszaadni 1998-as form�jat, ink�bb �jdons�lt csapatt�rsa, Heinz-Harald Frentzen aratta a sikereket... Hill azonban ebben az �vben is