Juan Manuel Fangio (Balcarce, 1911. j�nius 24. – Buenos Aires, 1995 j�lius 17.) legend�s argent�n aut�versenyz�, akit sz�l�haz�j�ban m�g most is egyszer�en csak Mesternek h�vj�k. � uralta a Forma-1 t�rt�net�nek els� �vtized�t. A Forma 1 hivatalos weboldala szerint sokan a legnagyszer�bb versenyz�nek tartj�k az �sszes Forma-1-es versenyz� k�z�l. �t vil�gbajnoks�got nyert, n�gy teljesen k�l�nb�z� csapattal - Alfa Romeo, Maserati, McLaren, �s Ferrari. Ezt a sorozatot az�ta sem ism�telt�k meg. Miut�n a hossz� ideje rekordot, az �t vil�gbajnoki c�met Michael Schumacher megd�nt�te, azt mondta: Fangio sokkal magasabb szinten van, mint ahogy �n most magamat l�tom. Amit � csin�lt, az egyed�l�ll�, �s amit mi csin�ltunk, az is unikum. A kett�t egy�ltal�n nem lehet �sszehasonl�tani.

Fiatalkora

Az argent�nai Balcarce-ban sz�letett. Sz�lei olaszok voltak, akik Olaszorsz�g k�z�ps� r�sz�r�l, egy Castiglione Messer Marino nev� kis falub�l sz�rmaztak. At�versenyz�i karrierj�t Argent�n�ban kezdte 1934-ben kezdte. Legink�bb hossz�t�v� orsz�g�ti versenyeken indult, �s 1940–1941-ben Argent�n Nemzeti Bajnok lett. A m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se t�r�st jelentett karrierj�ben, ami miatt 1947-ig nem versenyezhetett Eur�p�ban.

A Forma-1-ben

Juan Manuel Fangio, a legt�bb versenyz�vel ellent�tben nagyon id�sen �rkezett meg a Forma-1-be, �s sok versenyen � volt a legid�sebb indul�. Az � idej�ben m�g nem �llt a versenyz�k rendelkez�s�re biztons�gi felszerel�s. Olyan h�res versenyz�kkel v�vott �lvezetes versenyeket, mint Alberto Ascari, Guiseppe Farina, �s Stirling Moss.

A k�s�bbi korok versenyz�i, p�ld�ul Jim Clark, Alain Prost, Ayrton Senna �s Michael Schumacher a saj�t idej�kben mindig Fangio eredm�nyeivel hasonl�tott�k a saj�tjukat. Ezt teszik annak ellen�re, hogy k�ztudom�sulag teljesen m�s szab�lyok k�z�tt futj�k a versenyeket. P�ld�ul abban az id�ben egy versenyz� t�bb aut�t is elhaszn�lhatott.

Am�g Fangio egy Alfa Romeoval versenyzett 1950-ben, nem volt t�ls�gosan sikeres pil�ta. 1950-ben a vil�gbajnpks�got a m�sodik helyen fejezte be. Els� vil�gbajnoki c�m�t 1951-ben szerezte meg. Az 1952-es sorozatban sz�pen szerepelt eg�szen az olasz monzaii futamig, ahol nyaks�r�l�st szenvedett el. A baleset ut�n gyorsan visszat�rt a versenyz�shez, mikor els� futam�n egy Lancia D24-gyel megnyerte e 200 m�rf�ldes La Camera Panamericana orsz�g�ti versenyt. Az 1954-es �vad els� fel�ben, a Mercedes megjelen�s�ig a Maseratin�l, ut�na az �j csapatn�l versenyzett. A tizenk�t futamb�l nyolc (a vil�gbajnoks�g nyolc futam�b�l hatot) megnyert. Ebben az �vben a tov�bbfejlesztett Mercedes-Benz W196 aut�val versenyzett. Az 1955-�s (a La Manche-i katasztr�fa miatt szomor� eml�k�) szezonban megszerezte m�sodik vil�gbajnoki c�m�t, �s a Mercedes� lett az �sszes els�s�g abban az �vben.

1956-ban Fangio �tment a Ferrarihoz Alberto Ascari hely�re, aki egy balesetben �let�t vesztette. H�rom futamon gy�z�tt, az �sszes t�bbin pedig m�sodik helyen �rt c�lba. 1957-ben visszat�rt a Maseratihoz, �s megnyerte �t�dik vil�gbajnoki c�m�t. 51 versenyen indult, �s ebb�l 24 futamot megnyert. (A legjobb nyer�si ar�ny a sport t�rt�nelm�ben.)

Kubai felkel�k 1958 febru�r 23-�n elrabolt�k, de k�s�bb kiszabadult.

�lete nagy r�sz�ben Fangio a Mercedes Benzt k�pviselte, gyakran vezette r�gi versenyaut�j�t bemutat�kon. Juan Manuel Fangio 1995.ben Buenos Airesben halt meg. 2005-ben az olasz Pagani r�la nevezte el a leg�jabb, Zonda 2005 C12 F aut�j�t.

Unoka�ccse, Juan Manuel Fangio II szint�n sikeres aut�versenyz� volt.